Az alma az egyik kedvenc alapanyaga a makrobiotika tudományának. Miért? Mert az étrendbe a természetes alapanyagokat aszerint válogatjuk össze, hogy az emberi szervezetre milyen kedvező hatást fejtenek ki. E „szabály” alapján jelentős szerepet kap ez a gyümölcsünk.
Szerte a világon termesztik. Régen, több mint 1000 féle almafaj létezett, néhány generációval ez előtt is még 150 körüli. Ma ezek már csak magán kertek féltve őrzött kincsei. A nagy almáskertekben sokkal kevesebb félét termesztenek manapság.
Ettől függetlenül még mindig választhatunk többféle savanyú, savanykás, enyhén édes, aromás édes alma közül a piacon. Az elsők már júniusban érnek, a többiek pedig egészen novemberig adják a gyümölcsöt a Kárpát-medencében élőknek.
Mivel egy igen jelentős gyümölcsről van szó, ezért írtam róla egy rövid receptes kézikönyvet Makrobiotikus almás receptek címmel, amiben többet is olvashatsz róla.
Az alma élettani hatásai
A számunkra hagyományosan fontos alma energiát ad, egyensúlyt segít teremteni. Az almafélék gazdagok flavonoidokban és pektinben, értékes rostokban, csökkentik a koleszterinszintet és a szívbetegségek kockázatát.
A fogyókúrák egyik igen hasznos segítője. Ha valaki egy-két napos almakúrát tart, nemcsak súlycsökkenést érhet el, hanem ezzel egyidejűleg méregteleníti is a szervezetét. A savanyú alma májtisztító hatású.
Az alma rendszeres fogyasztásával csökken a rák, az asztma és a 2. típusú cukorbetegség kockázata is. Édességét a fruktóz adja, ami olyan egyszerű cukor, amely lassabban bomlik le, különösen a gyümölcs rostjával kombinálva, így a vércukorszintet nem emeli meg gyorsan. E mellett is mértékkel együk, hetente néhány alkalommal, nyáron lehet kicsit gyakrabban.
Szerencsére számtalan módon elkészíthető: kompótnak, sütve, főzve, párolva, gyümölcs- és zöldségsalátába darabolva, mártásnak, süteménynek stb.
Én ma egy klasszikus almából készült étel receptjét osztom meg.
Almaszósz alma tempúrával
Hozzávalók az almaszószhoz
4 db alma, meghámozva, kimagozva felkockázva
2 dl almalé
1 mokkáskanál fahéj
csipet só
A hozzávalókat edénybe teszem és felforralom, ezután még néhány percig puhára főzöm az almákat és mixerrel pépesítem.
Hozzávlók a tempúra tésztához
10 dkg rizsliszt
5 dkg hajdina liszt
csipet só
1,5 dl víz
Tempúra tésztában megforgatott alma szeletek 5 cm mély olajban kisütve.1 db alma 3 mm-es szeletekre vágva. Az almát félbe vágom, karalábé kivájóval a magházát kiveszem és vékony szeleteket vágok belőle.
A hozzávalókat összekeverem. Ebben a tempúra tésztába forgatom meg az alma szeleteket és teszem bele a forró olajba. Mind a két oldalát ropogósra süssük és csepegtessük le rácson az olajtól. Tálaláskor almakrémbe tegyük. Az étel a bejegyzés nyitóképén látható.
Ha szeretnéd megtanulni, hogy miként állíts össze egy egészséges makrobiotikus étrendet, akkorkattints ide:
Ha tetszett blogbejegyzésem, nyugodtan kommentelj vagy oszd meg ismerőseiddel, de ha többet akarsz megtudni a makrobiotika tudományáról, akkor iratkozz fel hírlevelemre:
A sütőtök a hideg (téli) időszak egyik kedvence alapanyaga a makrobiotikában. Ilyenkor, amikor beköszönt a hűvösebb idő, akkor jön el az igazi szezonja.
Számos mérsékelt égövi sütőtökfélét fogyasztunk. Gyönyörű, narancssárga színű, édes, finom ízű húsukból sokféle egészséges étel készíthető.
Jól tárolhatók a hideg időszakban, így ősztől tavaszig gyakran kerülnek az étlapra. Többféle étel készülhet belőlük, lehet:
a sütőtök leves vagy főétel része,
együtt főzni babfélékkel,
édes íze miatt különböző desszerteket csinálni,
piték és pudingok alapanyaga,
valamint az édes zöldség ital alkotóeleme.
A csecsemők első zöldség ételei közé tartozik az elválasztásnál. Változatos főzési módszereket alkalmazhatunk: főzés, sütés, gőzölés, párolás stb.
Nyáron is sok tökfélét használunk étkezésre, sárga tök, nyári tök, vajtök, csillagtök, tökféle a cukkini is. A nyári tökfélék puhábbak és könnyebbek, mint a téli fajták.
Sokrétűsége, a változatos elkészítési módok és a szervezetet támogató hatásai miatt kapott helyet az egészséges makrobiotikus étrendben ez a természetes alapanyag.
A sütőtök élettani hatása
Nem csak a tök húsa, hanem a magja is nagyon értékes tápanyag, mértékkel áldásos étele a férfiaknak, mert támogatja a prosztatájuk egészséges működését.
A magot szárazon megpirítva használjuk. A tökmagból olajat is sajtolnak étkezési célra, ami szintén számos módon támogatja az emberi szervezetet.
A sütőtökfélék húsa is nagyon értékes élettani hatású, tápanyagokban gazdag, nagyon sok benne a béta-karotin, amelyből a testünk A-vitamint hoz létre. Fogyasztásuk támogatja a hasnyálmirigyet, jótékony hatást gyakorol a lépre és a gyomorra.
Édes íze pótolja a cukrok iránt sóvárgók édes íz igényét anélkül, hogy a vércukorszintet erősen kilendítené. A sütőtök a többi édes zöldséggel együtt alapanyaga az édes zöldség italnak, amelyet nagyon sok helyzetben alkalmazhatunk gyógyításra, különösen a cukorbetegeknek és a fogyni vágyóknak segít.
A sütőtök ételek a szorulással küzdők ajándékai, mert rostjai a könnyed bélműködést segítik elő.
Mivel igen sok módon felhasználható, ezért én most egy klasszikus, de egy roppant finom sütemény receptjét osztom meg.
Makrobiotikus sütőtökkrémes
Makrobiotikus sütőtökkrémes
A desszert glutén-, tej- tejtermék, cukor-, és tojásmentesen készül, és természetesen csak természetes alapanyagokat használunk fel hozzá.
A receptekben a természetes nyersanyagok aszerint vannak összeválogatva, hogy milyen kedvező hatást fejtenek ki az emberi szervezetre.
A makrobiotikus ételekre jellemzően elkészítése egyszerű, könnyű és gyors.
Hozzávalók (piskótatésztához)
20 dkg hajdina liszt
10 dkg rizsliszt
10 dkg köles liszt
5 evőkanál útifűmaghéj
mokkáskanál só
1 evőkanál szódabikarbóna
2 dl juharszirup vagy 2 dl rizsszirup
1,5 dl hidegen sajtolt napraforgó olaj
1 db citrom friss leve
1,5 dl víz
A száraz és a folyékony hozzávalókat külön összekeverjük, majd a folyékony keveréket ráöntjük a száraz keverékre. 2,5 cm vastagságban tepsibe öntjük és a tetejére mandulapelyhet szórunk. 180 fokos sütőben 40 percig sütjük.
Hozzávalók (sütőtökkrémhez)
40 dkg feldarabolt, héjtól és magtól megtisztított sütőtök
2 dl tisztított víz
2 dl rizsszirup
1 db narancs frissen csavart leve
1 mokkáskanál reszelt narancshéj vagy narancsolaj ízesítéshez
csipet só
20 dkg köles liszt frissen őrölve
Elkészítés
A vízben a sütőtököt megfőzöm puhára egy csipet sóval. Hozzáadom a rizsszirupot, a narancslevet, és a reszelt héjat majd mixerrel pépesre, simára keverem.
Ezután hozzáadom a köles lisztet majd lángra teszem és folyamatos keveréssel megfőzöm a krémet. Amikor kihűlt, lehet a piskótára rákenni.
Díszíthetjük piros dióval, pirított tökmaggal vagy pirított mandulahéjjal igény szerint.
Ha szeretnéd megtanulni, hogy miként állíts össze egy egészséges makrobiotikus étrendet, akkorkattints ide.
Ha tetszett blogbejegyzésem, nyugodtan kommentelj vagy oszd meg ismerőseiddel, de ha többet akarsz megtudni a makrobiotika tudományáról, akkor iratkozz fel hírlevelemre.
A halételek és az úgynevezett „tenger gyümölcsei” is szerepet kapnak a makrobiotika tudományában.
Bár az egészséges makrobioitikus étrend alapvetően természetes növényi alapanyagokra épül, jóval kisebb arányban, de a halak is részét képezik annak.
Elmondható róluk, hogy megbízható forrásai az aminosavaknak, tele vannak vitaminnal, ásványi anyagokkal, esszenciális zsírsavakkal, alacsony bennük a telített zsírsavak aránya és magas a telítettleneké.
A halételek alkalmankénti fogyasztásával gazdagabbá és változatosabbá tesszük étkezésünket.
Hogyan segítik a halak a szervezetünket
A hosszabb távon a növényi étrenden élők, de a más vegán típusú, tejet és tejtermékeket is fogyasztók tapasztalhatják a B12 és a D-vitamin hiányát a szervezetükben. A legtöbb halféle mind a kettőt bőségesen tartalmazza, valamint más alapvető tápanyagokat is.
Miután zsírban szegények a halak, a testsúlyukra ügyelők számára is hasznos táplálékok. A másik nagyon értékes tápanyaguk a többszörösen telítetlen zsírsav, az omega-3 zsírsav. Ez megakadályozza az erek eltömődését, csökkenti szívbetegségek kockázatát, segíti a szellemi teljesítményt és a megfelelő HDL-LDL koleszterin arány megtartását.
A halak D-vitamin tartalma segíti a csontok egészségének megtartását, A-vitamin tartalmuk pedig az egészséges szemhez és a növekedéshez szükséges.
Természetesen tartalmaznak számos fontos ásványi anyagot is. Így például a foszfort, a csontok és fogak egészségéért, a szelént, az értékes antioxidánst, amely a sejteket védi a szabad gyököktől, és a jódot, amely a pajzsmirigy megfelelő működéséhez fontos.
Kevésbé ismert, hogy a sütés és főzés mellett a telítetlen zsírsavtartalom – és ezzel együtt annak a szervezetre kifejtett kedvező hatása – alapvetően nem csökken, valamint, hogy halolajokat nemcsak a friss halak tartalmaznak, hanem a feldolgozott haltermékek is.
A tengeri halak közül a leggazdagabb telítetlen zsírsavforrás a makréla, a hazai édesvízi halak közül pedig a pettyes és fehér busa, valamint a kecsege.
A halak húsa laza szövetszerkezetű, könnyen emészthető, magas víztartalma miatt azonban gyorsan romló táplálék. Kedvező az energia-, zsír-, és a fehérjetartalma (15-20%).
A makrobiotika tudománya alapvetően a fehér húsú, nem zsíros halak alkalmankénti fogyasztását javasolja.
Ilyen édesvízi hal a fiatalabb ponty, csuka, harcsa, keszeg, busa, pisztráng stb. Tengeri alapanyagok közül pedig a tőkehal, lepényhal, nyelvhal, hering, polip, kagyló, osztriga, garnélarák, rák és a homár.
Mivel a halételek az egészséges étrend részei, ezért a következőkben egy könnyen elkészíthető makrobiotikus halétel receptjét osztom meg.
Rakott pisztráng
A makrobiotikus halételek készítésére is érvényes az a szabály, amely szerint az elkészítésükhöz szükséges természetes alapanyagokat aszerint válogatjuk össze, hogy az emberi szervezetre milyen kedvező hatást fejtenek ki.
Az ételhez lehetőleg fehér húsú nem zsíros halat szerezzünk be, pl. fogas, süllő, harcsa, amelyek ragadozó halak, és tiszta vízben élnek.
Lehet pisztrángot is, ekkor azonban nézzük meg a szemét. Ha kifelé boltosul akkor friss. Ha már behorpad a szeme akkor nem friss a pisztráng. Nem javasolt megvásárolni.
Én most egy pisztránggal készítettem el.
Hozzávalók
1 db fehér húsú hal – jelen esetben pisztráng
1 db sárgarépa ovális szeletekre vágva (nagy méretű)
1 db jégcsapretek (nagy méretű)
4 gerezd apróra reszelt fokhagyma
1 db citrom vékonyan karikákra vágva
só
Elkészítés
Egy réteg karikára vágott sárgarépára egy réteg karikára vágott jégcsapretket és egy réteg szeletelt halat teszek, amit korábban fokhagymával (vagy esetleg más kedvelt módon) ízesítek
Legegyszerűbb sóval és reszelt fokhagymával a tetejét be „kenni”. Ezután pihentetem a halat, ami segít abban, hogy jobban átvegye az ízét. Ez néhány perctől akár fél napig vagy akár 1 éjszakáig is történhet a hűtőszekrényben.
A legfelső rétegként egy darab vékony karikákra vágott citromot teszek, amivel az egész tepsit be lehet fedni. Lefóliázom vagy lefedem a tetejét, és 180 fokos sütőbe teszem. Ezután a hal méretétől függően ellenőrizzük (30 perc múlva), hogy elkészült-e.
Makrobiotikus rakott pisztráng
Tálaláshoz felhasználhatunk számos más természetes növényi alapanyagot. A halhús emésztéséhez a citrom a legmegfelelőbb, ezért citromlével „meglocsolhatjuk” egy kicsit. Emellett jégcsapretek salátát vagy bármilyen retek salátát (piros retek, sör retek és más nyers zöldségek keveréke) fogyaszthatunk hozzá.
Szintén lehet még tálalni puliszkával (polentával) illetve rizzsel is.
A változatos és egészséges étkezés érdekében illesszük be a halat is az étrendükbe.
Ha szeretnéd megtanulni, hogy miként állíts össze egy egészséges makrobiotikus étrendet, akkorkattints ide:
Ha tetszett blogbejegyzésem, nyugodtan kommentelj vagy oszd meg ismerőseiddel, de ha többet akarsz megtudni a makrobiotika tudományáról, akkor iratkozz fel hírlevelemre:
Az erjesztett ételek a makrobiotikában többféle természetes alapanyagból és hagyományos eljárással készülnek.
Mivel a makrobiotikus étrend követi az évszakok változását és a rendelkezésre álló természetes alapanyagok kínálatát, így nem mindig tudunk hozzájutni friss természetes nyersanyagokhoz. Szerencsére lehetőség van olyan eljárás alkalmazására, amellyel ez remekül megoldható.
Így jutunk hozzá a savanyú káposztához is, amely nem csak roppant egészséges, de a téli étrend egy sokoldalúan felhasználható természetes nyersanyaga.
Erjesztett (fermentált) ételek
A makrobiotikában az erjesztett ételek többféle természetes alapanyagból és hagyományos eljárással készülnek.
A zöldségfélék közül ilyenek például a savanyú káposzta vagy a házi készítésű növényi savanyúságok (kapros kovászos uborka, kevert zöldség savanyúságok, préselt zöldség savanyúságok, hosszú érlelésű savanyúságok stb.).
Az erjesztett ételek fogyasztása rendszeresen, de kis mennyiségben javasolt az étkezésünkben.
A makrobiotikusan erjesztett zöldségek úgynevezett tejsavas erjedési folyamatban készülnek. Ez hagyományos, világszerte ismert módszer volt az ipari korszak előtt is. Megkönnyíti számunkra belőle a tápanyagok kinyerését, támogatja az egészséges bélflóránkat.
A hasznos baktériumok lebontják a zöldségekben lévő cukrot és tejsavat hoznak létre, amely természetes módon tartósít, a savanyúságok savanyú ízét, aromáját is ez adja.
Az ipari módon előállított savanyúságok nem ezzel az ősi erjesztési eljárással készülnek, hanem sokféle módon, ecet, vegyi tartósítószerek és más adalékanyagok használatával, hőkezelési eljárással.
Ezek nem adják a testünknek a zöldségekből, hagyományos eljárással készült savanyúságok élő, egészséget segítő, tápanyagban gazdag ételeit, amelyek természetes módon tartalmaznak élő tejsav baktériumokat.
Amikor a savanyúságok hagyományos módon készülnek, megmossuk a zöldségeket, feldaraboljuk, kevés nem jódozott sót adunk hozzá, amely kivonja a nedvességet. Így megakadályozza a nem kívánt organizmusok kifejlődését és szabályozza az erjedési folyamatot.
A keveréket tiszta befőttes üvegekbe tesszük, lezárjuk, és meleg helyre helyezzük.
Néhány nap múlva a baktériumok felbontják a zöldségek cukortartalmát és tejsavat hoznak létre. Amikor elérte a zöldség a kívánt savanyúsági fokot, a meleg helyről a hűtőszekrénybe kerül, hogy leálljon a további erjedési folyamat. Hideg helyen tárolva akár hónapokig is fogyaszthatók.
Hogyan segítenek nekünk a természetes erjesztésű savanyúságok
A tejsavas erjesztési eljárással készült zöldségek kiváló forrásai az emésztésünk számára hasznos baktériumoknak és enzimeknek.
Az ezzel az eljárással létrejövő hasznos baktériumok természetes antibiotikumként is szerepet játszanak, a gátolják a veszélyes mikrobák növekedését a belekben, miközben elősegítik a vitaminok felépítését.
Míg az antibiotikum tabletták szedésével válogatás nélkül pusztítjuk a belek baktériumait, akár hasznosak, akár károsak, ezeknek a természetes savanyúságoknak a fogyasztásával a hasznos baktériumokat támogatjuk, erősítjük az immunrendszerünket és az egész anyagcserét.
A tejsavas erjedésnek vannak melléktermékei. Egyik az anyagcserében játszik fontos szerepet, csökkenti a vérnyomást és szabályozza vér összetételét. A másik például szabályozza az emésztést, a szívverést, a testhőmérsékletet és csökkenti a vérnyomást.
Különböző vizsgálatokban megfigyelték, hogy az így készült zöldség savanyúságok rendszeres fogyasztása, valamint az asztma, bőrproblémák, autoimmun betegségek alacsony előfordulása egymással összefüggésben vannak.
A savanyú káposzta a tél egyik közkedvelt alapanyaga
Ha múlt héten a birsről írtam, mint szezonális gyümölcs, akkor most írok a káposztáról, aminek az elkövetkező hónapokban jön el az igazi ideje.
A makrobiotikában nyersen és savanyított formában is felhasználjuk.
Jó ha tudjuk, hogy számos kedvező hatása van a szervezetünkre. Nagyon magas a C-vitamin tartalma, ami miatt korábban például, a hosszú hajós utak alkalmával is sokszor ezt használták a skorbut ellen.
Természetesen emellett tartalmaz még más vitaminokat (pl. B1) és ásványi anyagokat is (nátrium, foszfor, kálium, magnézium és kalcium).
Igen magas a rosttartalma, amit segít a bélrendszerből a salakanyagokat eltávolítani.
A fentiekből és látszik, hogy az egészséges makrobiotikus étrendből az elkövetkező hónapokban kihagyhatatlan.
Szerencsére számos ételben tudjuk felhasználni:
– Töltött káposzta (gyöngybabbal töltött)
– Székely káposzta (hús helyett csicseriborsóval)
– Rakott savanyú káposzta
– Savanyúkáposztás rakott hal stb.
Természetesen mint mindig, itt is alkalmazzuk a szokásos szabályt: az ételek elkészítéséhez felhasznált természetes alapanyagokat aszerint válogatjuk össze, hogy az emberi szervezetre milyen kedvező hatást fejtenek ki. Ez garantálja a pozitív hatásokat az emberi szerveztre.
A következőkben egy hazánkban nagyon népszerű étel makrobiotikus változatának receptjét osztom meg.
Töltött savanyú káposzta fehér gyöngybabbal és főtt barnarizzsel
Hozzávalók
4-6 db tengeri sóval eltett savanyú káposzta levél és
1 csésze szálas savanyú káposzta annyi tiszta vízbe beáztatva, hogy ellepje, ez lesz a főzővíz
1½ csésze barnarizs mosva (6-12 órára áztatva)
1 csésze fehér gyöngybab mosva (6-8 órára beáztatva)
2 teáskanál hidegen sajtolt szezámolaj,
2 vöröshagyma apró kockára vágva
szárított oregánó és kakukkfű
tálaláskor vékony lilahagyma cikkekkel díszíthetem
Elkészítés
Beáztatjuk a savanyú káposzta leveleket és a reszeléket. Az beáztatott barnarizst leszűrjük és összekeverjük a beáztatott és leszűrt fehér gyöngybabbal.
Kevés tengeri sót, oregánót és kakukkfüvet keverünk hozzá. Lecsepegtetjük a savanyú káposzta leveleket, megtöltjük a keverékkel, feltekerjük és behajtjuk az oldalsó széleket.
Ha nagyok a levelek vágjuk ki a száras középső részét és a két fél darabot töltsünk meg. A vöröshagymát üvegesre pirítjuk a nagy fazékban egy csipet sóval, kevés olajon vagy vízen. Erre tesszük a savanyú káposzta szálakat, majd a töltött tekercseket, a tetejére a töltelék vagy az áztatott gabona maradékát, majd felengedjük a savanyú káposzta áztatóvizével, 3 cm magasan lepje el.
Felforraljuk, fedő alatt, közepes-alacsony lángon főzzük a forrás után kb. 60 percig, puhulásig, szükség szerint kevés vizet öntünk utána.
Tálaláskor díszíthetjük lilahagymával.
Töltött savanyúkáposzta fehér gyöngybabbal és főtt barnarizzsel
Ha szeretnéd megtanulni, hogy miként állíts össze egy egészséges makrobiotikus étrendet, akkorkattints ide.
Ha tetszett blogbejegyzésem, nyugodtan kommentelj vagy oszd meg ismerőseiddel, de ha többet akarsz megtudni a makrobiotika tudományáról, akkor iratkozz fel hírlevelemre.
A birsalma azért került be az egészséges makrobiotikus étrendben, mert kedvező hatást fejt ki az emberi szervezetre.
És ebben a tudományban az egy szabály, hogy a természetes alapanyagokat aszerint válogatjuk össze, hogy az emberi szervezetre milyen pozitív hatást fejtenek ki.
Ebben a bejegyzésben szeretném bemutatni ezt a kevésbé ismert és népszerű, de értékes gyümölcsöt néhány recepttel együtt.
A birsalma
Az igazi szezonja hazánkban most van, mivel ebben az időszakban érik. A hagyományos gasztronómiában kevésbé használt gyümölcs, aminek kellemes illata és pikáns íze van. Gyönyörű sárga színű. Azonban amikor kompótot főzünk belőle elszíneződik, és ilyenkor narancsos színűvé válik.
A nyál is összefut a szánkban annyira összehúzza az erős savanykás íze, amit a csersavtartalma okoz. Olyan vékony a héja, hogy nem is hámozzuk meg. Hűvös helyen tartva akár hónapokig is eláll.
Természetesen a birs is rendelkezik számos a kedvező tulajdonsággal. Az egyik ilyen például, hogy a hazai gyümölcsök közül a legmagasabb a pektintartalma, ezért a konzervipar fontos alapanyaga. Továbbá a pektin komoly szerepet játszik az emberi szervezet méregtelenítésében: megköti a káros anyagokat. Emellett gyulladáscsökkentő hatást is kifejt az emésztőrendszerben.
Szintén emeli értékét, hogy gazdag vitaminokban (A-, B1-, B2-, B6- C-, E- és P), és ásványi anyagokban (foszfor, kalcium, kálium, magnézium, vas) is.
Birsalma receptek
A birsalma húsa igen kemény ezért nyersen nem szoktuk fogyasztani. Azonban vannak, akik rajonganak így is érte, ők a kivételek. Továbbá szintén nyersen használjuk pl. savanyúkáposzta készítésekor. Ilyenkor rétegenként a reszelt káposztához birset teszünk majd a következő rétegben megint reszelt káposztát, amit soronként sózzuk és tömörítünk. A birs segítségével még zamatosabb és ízesebb lesz a káposzta.
A makrobiotikában valamilyen formában feldolgozva használjuk fel. Szerencsére igen változatos módokon tudjuk ezt megtenni.
A következőkben olyan recepteket osztok meg amelyek könnyen és rövid idő alatt elkészíthetők. Mint a makrobiotikában mindig, az ételekhez csak természetes alapanyagokat használunk fel.
Az alábbiakban a birsalmakompót, a zselé (kanten), a krém és a köleságyon sült birsalma receptjét találod meg.
Birsalmakompót
A megmosott majd kimagozott és felkockázott birsalmát edénybe tesszük egy csipet sóval mennyiségtől függően. Fahéjat szórunk rá (aki jobban szereti egyben a fahéjat használni, akkor fahéj darabot tegyen bele ízlés szerint), egy csipet sót, és öntsük fel annyi vízzel, hogy 3-4 cm-re lepje el. Aki több lével szereti adhat hozzá ennek megfelelően több vizet is.
Aki szereti a szegfűszeg illatát és zamatát az nyugodtan tehet bele ízlésének megfelelően ebből is. Felforralás után kicsire veszem a lángot, majd amikor megfelelően puha lesz elzárom a gázt.
Általában semmilyen ízesítést nem igényel, kellemesen édes-savanyú ízű. Lehet azonban ízesíteni, hogy édesebb legyen rizs sziruppal vagy juhar sziruppal.
Birsalmakompót
Birsalmazselé (kanten)
Ilyenkor a kompót levébe agar-agar tengeri füvet teszünk és azzal együtt főzzük. Ha elkészült, akkor tepsibe vagy jénai üvegedénybe, vagy esetleg kompótos tálkába öntjük. Miután megdermed már lehet is szeletelni.
Birsalmazselé (kanten)
Birsalmakrém
Hozzávalók:
50 dkg birsalma
3 dl tiszta víz
2 dl rizs szirup vagy juhar szirup
1 mokkáskanál só
1 teáskanál fahéj (ízlés szerint lehet még szegfűszeg is)
10 dkg rizs liszt vagy köles liszt
Vastag talpú edénybe felteszem főni a birsalmát vízzel, rizs sziruppal, sóval és fahéjjal együtt. Amikor felforr kicsire veszem a lángot, amíg megpuhul. Ezután botmixerrel pépesítem és folyamatos keveréssel rizs liszttel vagy köles liszttel besűrítem.
Birsalmakrém
Köleságyon sült birsalma
Hozzávalók:
60 dkg 2 cm-re feldarabolt birsalma (amit előtte megmosok, kimagozok)
15 dkg köles
4 dl almalé
mokkáskanál fahéj
mokkáskanál só
Az almalében megfőzöm a kölest fahéjasan, majd tepsibe teszem 1-2 cm vastagságban. Lehet fakanállal vagy vizes kézzel szép simára és egyenletesre simítani a felszínét. Erre ráteszem a feldarabolt birsalmát és a tetejére leheletnyi finoman fahéjat szórok. Lefedem fóliával és 180 fokos sütőben sütöm. kb. fél óra múlva megnézzük, hogy megpuhult-e a birsalma. Ha szükséges akkor süssük addig amíg puha nem lesz.
Legalább 4 cm-s magasságban tegyük rá a nyers felkockázott birsalmát, amikor megsül összeesik felére. Ezért javasolt sokat tenni a főtt kölesre.
Amikor kihűlt, lehet vágni. Lehet tepsiben is rétegesen sütni a főtt, beízesített kölesre ráhelyezett birsalmát.
Köleságyon sült birsalma (nyitó képen is ez látható)
Használjuk ezt az értékes gyümölcsöt az őszi étrendünkben, ezzel is gazdagabbá és változatosabbá téve táplálkozásunkat.
Ha szeretnéd megtanulni, hogy miként állíts össze egy egészséges makrobiotikus étrendet, akkorkattints ide.
Ha tetszett blogbejegyzésem, nyugodtan kommentelj vagy oszd meg ismerőseiddel, de ha többet akarsz megtudni a makrobiotika tudományáról, akkor iratkozz fel hírlevelemre.
Az őszi makrobiotikus ételek követik az évszakok változását és a rendelkezésre álló természetes alapanyagok kínálatát.
Az általános főzési arányok és alapelvek egész évre értendők, ezek finom hangolása történik évszakonként és egyénenként. Minden évszakban máshol van a hangsúly az ételek készítésekor.
Az Őszi makrobiotikus ételek című könyvemben részletesen bemutatom ennek az évszaknak a jellemzőit számtalan recepttel együtt.
Az őszi makrobiotikus ételek jellemzői
Az alapelveket alkalmazva folyamatos odafigyelést igényel a szakácstól, hogy a környezeti változásokhoz, az egyéni igényekhez és a mindenkori állapothoz igazítva főzzön az adott évszakban rendelkezése álló természetes alapanyagokból.
Az ősz a betakarítás, a befőzések, az aszalás, a szüret, a télre való élelmiszer betárolás és felkészülés időszaka. A meleg „indián nyártól” a ködös, szeles, hideg időszakig sokféle lehet az időjárás ebben a 3 hónapban.
Ezekhez a változásokhoz alkalmazkodunk a főzésben, az alapanyagok megválasztásában, a vágási és a főzés eljárásokban egyaránt.
A meleg időt a hűtő hatású, könnyű ételek egyensúlyozzák ki. A hűvösödő őszi időszakban azonban már felmelegedni és hőt tárolni segítjük a testünket az ételekkel.
Az alapanyagok hatalmas bőségben érhetők el ősszel is, a legváltozatosabban ilyenkor főzhetünk.
Azonban ekkor is van egy szabály: a természetes alapanyagokat aszerint válogatjuk össze, hogy az emberi szervezetre milyen kedvező hatást fejtenek ki.
Ilyenkor még frissek a kerek és a természetesen édes zöldségek, mint a tök, sütőtök, hagyma, sárgarépa, paszternák és a káposzta. Ezért ezek gyakran kerülnek asztalra.
Gazdag kínálatban állnak rendelkezésre az őszi gyümölcsök, de megérik a gesztenye és a dió is.
A gabonák közül az egész évben használható barnarizs mellett, a melegebb napokon még kukoricát és árpát is főzünk. Később azonban előtérbe kerül az erőt adó búza, és a melegítő köles. Ha még jobban fázunk, akkor már a zab és a hajdina.
Gyakrabban vesszük elő a gabonák és babok főzéshez a kuktát, többször bekapcsoljuk a sütőt, a főzéshez enyhén több olajat, sót, ízesítőt, gazdagabb fűszerezést és kevesebb vizet használunk.
A meleg napok elmúltával lecsökkentjük a nyers zöldségek és gyümölcsök fogyasztását. A nyers gyümölcsöket és salátákat, a könnyű kantent és gyümölcstortát felváltják a főtt, sült vagy aszalt gyümölcsökből, sütőtökből, gesztenyéből készült, melegítőbb desszertek.
Több kerek és gyökérzöldséget használunk, ezeket blansírozva, olajjal hirtelen sütve és párolva tesszük az asztalra. Később gőzben, vagy kevesebb vízzel, hosszabb idő alatt, nishime módon készítjük el.
A nishime egy főzési eljárás a makrobiotikában. Egész pontosan a kerek és gyökérzöldségek lassú főzési módszere, amikor a zöldségeket nagyobb darabokra vágjuk, és lassan főzzük. Saját levében puhul meg, kevés víz hozzáadásával, amely a főzési folyamat végére elpárolog.
A gyökeres zöldségeket, mint a sárgarépa, jégcsapretek, fehérrépa, bojtorjángyök ér, paszternák gyufaszálra vágva is pirítjuk, kinpira módon.
A kinpira szintén egy főzési eljárás a makrobiotikában. Kétféle változata ismert.
Az egyiknél a pirítást végezhetjük egy csipet só hozzáadásával folyamatosan kevergetve, megakadályozva ezzel a leégést. A só és a hő hatására a zöldségek kiengedik saját levüket és ebben pirulnak meg.
A másik módnál a vastag aljú serpenyőt egy kiskanál hidegen sajtolt olajjal megkenjük, felforrósítjuk, beletesszük a gyufaszálformára vágott gyökeres zöldségeket, egy csipet tengeri sót és kevergetve pirítjuk. Ezzel a módszerrel segítjük az életerő növekedését, erősítjük a tüdőt, a vastagbelet és a jobb emésztést.
A gyökeres és kerek zöldségek a hidegebb időben már hosszabb főzést igényelnek, ehhez nagyobb darabokra vágjuk fel őket. Hosszabban főtt, sűrűbb leveseket, ragukat is főzünk az őszi zöldségfélékből, a tökfélékből, káposztafélékből, karfiolból.
Őszi makrobiotikus italok
Egész évben iható makrobiotikus ital a forrásvíz vagy tisztított víz, a pirított bancha szár tea, a pirított barnarizs tea és az édes zöldség ital.
Alkalmanként a melegben a nyers sárgarépa lé és alma lé, ősszel gyakrabban a gabona kávé, néha a melegítő gyömbér ital és állapot függvényében a különféle gyógyitalok fogyaszthatóak.
Ezekkel az ételekkel és italokkal követve az évszak és az időjárás változásait összhangban maradunk a természetes környezetünkkel és támogatjuk szervezetünk természetes egyensúlyát.
Némileg ehhez a témához kapcsolodik egy nemrég írt bejegyzésem a „makrobiotika 5. évszakáról„. Ebben a nyár és az ősz közötti átmenetéről írtam receptekkel együtt. Ide kattintva tudod elolvasni.
Ha szeretnéd megtanulni, hogy miként állíts össze egy egészséges makrobiotikus étrendet, akkor nézd meg főzősikolámat:
Ha tetszett blogbejegyzésem, nyugodtan kommentelj vagy oszd meg ismerőseiddel, de ha többet akarsz megtudni a makrobiotika tudományáról, akkor iratkozz fel hírlevelemre:
Rágni a szánkba vett falatokat helyesen az egészségünk érdekében szintén roppant fontos.
Habár ez egy igen fontos téma, ennek megfelelő technikáját sajnos nem igazán ismerik az emberek. Pedig igazolt az emésztést támogató hatása, valamint az, hogy ezáltal jobban tudjuk élvezni az ételeket.
Szerencsére a technikája könnyen megtanulható és használható.
A „Rágni vagy nem rágni” című könyvemben jóval bővebben írok erről az elfeledett, de alapvető témáról. Bemutatom annak történetét, a fiziológiáját, továbbá az egészségre gyakorolt kedvező hatását.
Miért fontos a helyes rágás?
A szájban az emésztő enzimeket aktiválja. Nyál képződik, ami alapvető ahhoz, hogy az emésztő szerveink az ételt lebontsák, majd a vékonybélben megemésszék. Az így kinyert tápanyagokat a véráramon és egyéb csatornákon át a test hasznosítja.
Összekeveri az ételt az enzimekben gazdag nyállal és véd az ételben lévő baktériumoktól, vírusoktól, egyéb mikroorganizmusoktól, vegyi anyagoktól és mérgektől.
Az állkapocs mozgása stimulálja a vérkeringést. Ezáltal több vér jut az izmokhoz ezzel pedig fokozódik a vérkeringés a testben.
Az alapos rágással a vér lúgosabbá és erősebbé válik.
Hogyan rágjunk?
A rágás nagymértékben egyéni mivel számos tényező befolyásolhatja (pl. a kulturális és szociális háttér, az életkor, a nem, az egészségi állapot stb.). Ahogy nincs egy olyan étrend, amelyik mindenhol és minden ember számára megfelelő volna, úgy ennek sincs egyféle útja.
Az egész főtt gabonaszemek állnak minden makrobiotikus étel középpontjában. Ezért én ebből a szemszögből magyarázom el a dolgot. A szénhidrátok emésztése a szájban kezdődik. Így alapos rágásuk és elkeverésük a nyállal, az egész étkezés folyamán fontos az egyéb, a gabonák mellett fogyasztott részekkel együtt.
Vegyünk egy falat ételt a szánkba, majd rágással mozgassuk a falatot körbe vagy spirál alakban. Ezt végezzük az óramutató járásával ellentétes, illetve megegyező irányba is.
A rágás és a falat forgatása közben számoljunk magunkban. Ez különösen kezdetben, a szokás berögzülésének időszakában segít saját sebességünk és ritmusunk kialakításában.
Kezdjünk a gabona falatokat tízszer rágni, amit fokozatosan növeljünk húszra, és így tovább akár ötvenig vagy ezen is túl. Normál körülmények között ez 25 és 50 között az ideális.
Miután alaposan megrágtuk és lenyeltük a falatot, vehetünk egy újabb adagot a szánkba.
A folyadékokat is alaposan keverjük össze a nyálunkkal, mielőtt lenyelünk egy kortyot, ez megkönnyíti az emésztést.
A nyál enyhén sós és lúgos. Amikor nincs lehetőségünk szakszerű, jó minőségű ételt fogyasztani, a nem megfelelő minőségű ételt az alapos rágással át tudjuk alakítani, és káros hatását kompenzálni tudjuk ezáltal.Folyékony állagban lenyelt étel megakadályozhatja a reflux és más tápcsatorna panasz kialakulását.
Ha szeretnéd megtanulni, hogy miként állíts össze egy egészséges makrobiotikus étrendet, akkorkattints ide.
Ha tetszett blogbejegyzésem, nyugodtan kommentelj vagy oszd meg ismerőseiddel, de ha többet akarsz megtudni a makrobiotika tudományáról, akkor iratkozz fel hírlevelemre.
A makrobiotikában van egy „5. évszak” is. Ezt az időszakot már nem az igazi forró nyár, de még nem is a hűvös ősz jellemzi. Hasonlít ez a ciklus olyan életszakaszainkhoz amikor egy állomáshoz érünk és átmegyünk a következőbe. Gyönyörű ez a lenyugvó szakasz mielőtt az új kezdődik.
Növények közül még jelen van a nyár gabonája a csöves kukorica, de már beérett a sütőtök, ami az ősz új alapanyaga és egészen tavaszig ügyes tárolás révén felhasználható. Azoknak, akik egészségesen szeretnek táplálkozni ez egy remek alkalom, hogy ebből a két nagyszerű termésből készítsenek makrobiotikus élelmiszereket akár együtt is.
A következőkben ezekből a nyersanyagokból készült ételek receptjeit fogom megosztani. Az egészséges makrobiotikus étrendnek megfelelően, ehhez is csak természetes alapanyagokat használunk fel. Elkészítésük egyszerű, könnyű és nem vesz igénybe sok időt.
Puhára főzünk egy csésze (2,5 dl) a tarkababot babérlevéllel. Amikor megfőtt, hozzáadjuk a sót, hogy magába szívja a főtt forró bab.
Egy másik edényben egy mokkáskanál olajon üvegesre megpirítunk egy szép nagy méretű kis kockára vágott vöröshagymát. Erre tegyünk rá 1 db kisebb kockára vágott fehér répát, 1 db negyedholdra szeletelt sárgarépát, kb. 8 cm hosszú zeller szárát átlósan vékonyra vágva és két gerezd fokhagymát apróra vágva vagy reszelve.
Együtt pirítjuk tovább só hozzáadásával. Amikor kb. 50 %-ban puhák a zöldségek, akkor hozzá teszünk egy csészényi kicsi (kb. 1 cm x 1 cm) méretűre vágott sütőtök kockát.
Együtt pirítjuk, majd felengedjük egy liter vízzel vagy ha sok lével főztük meg a babot, akkor annak a levével. Közösen puhára főzzük a zöldségeket, és a legvégén hozzáadjuk a főtt babot is. Végül még egyszer felforraljuk a levest.
Apróra darabolt zöldekkel tálalhatjuk pl. petrezselyem, újhagyma, póréhagyma, snidling… ami zöld színű. Lehet blansírozott zöld kelkáposzta levéllel is a tetején felszolgálni.
Süssünk vékonyra szeletelt sütőtököt egy mokkáskanál olajon, kicsi vízzel kevés sóval és tegyünk hozzá főtt kukoricaszemeket. Majd együtt is főzzük össze a serpenyőben. Gyönyörű látvány a citromsárga és a narancssárga szín, de szintén remek a két különböző édes íz egyvelege is.
Tehetünk hozzá főtt tésztát elkeverve főtt babbal, lencsével vagy csicseri borsóval. Savanyú-saláta félék közül pedig a nyers lilakáposztás-alma jól illik hozzá. Ezt úgy készítem el, hogy 3 db lilakáposzta levelet vékonyra szeletelek csipet sót teszek rá és összekeverem egy reszelt almával.
A sütőtök kiválóan felhasználható desszertnek is, amihez az alábbi receptet ajánlom:
Sütőtökös puliszka
Egy sütőtököt meghámozok, a magját kiveszem és nagy darabokra kockázom. Egy csipet sóval és egy dl vízzel puhára főzöm. Adok hozzá rizs szirupot, majd mixerrel pépesítem. Amennyi kukoricadarát felvesz annyival besűrítem. Pirított tökmaggal a tetején szórva tálalom.
Kompótos tálkákba kiöntve megszilárdul. Amikor kihűl akkor fel is fordíthatom, majd díszíthetem ezt a szép kis formát amit ezáltal kapok.
Az „5. évszak” a makrobiotikában egy lehetőség, amit használjunk ki, hogy minél változatosabban tudjunk táplálkozni. Nemcsak egészségesek, de ízvilágukkal az étkezéseinket is színesebbé teszik.
Ha szeretnéd megtanulni, hogy miként állíts össze egy egészséges makrobiotikus étrendet, akkor nézd meg az online alapozó makrobiotikus főzőiskolát, vagy ezzel a témával foglalkozó könyveimet:
Ha tetszett blogbejegyzésem, nyugodtan kommentelj vagy oszd meg ismerőseiddel, de ha többet akarsz megtudni a makrobiotika tudományáról, akkor iratkozz fel hírlevelemre:
A paradicsom egy jó példa arra, hogy bár ez egy szélsőséges termés, miként lehet ennek ellenére is felhasználni az egészséges makrobiotikus étrendben.A makrobiotika tudománya mindig arra törekszik, hogy a természetes alapanyagok szélsőséges energiái az ételekben egyensúlyba kerüljenek – úgy mondjuk szaknyelven, hogy „középpontosak” legyenek.
Lehet ez a mondat elsőre egy kicsit nehézkesnek tűnik, ezért kifejtem jobban. Alapvetően kétféle energiát különböztetünk meg: a „szétterülőt” és az „összehúzót”. Semmi sem teljesen „összehúzó” vagy „szétterülő”. Mindenben megtalálható mindkettő, csak különböző arányban. Az adott dolgot, jelenséget vagy állapotot a meghatározóhoz soroljuk be.
Ahogy a bevezető mondatban írtam, célunk, hogy ezek a szélsőséges energiák végül egyensúlyba kerüljenek az ételeinkben. Erre egy klasszikus példa az olajos magvak pirítása. Az olaj (szélsőségesen) szétterülő és pirítással, illetve sós folyadék vagy só hozzáadásával ellentételezhető.
A paradicsom szakszerű felhasználása
Mivel emésztéskor savasító, ezért ezt a hatását ellensúlyozni kell az élelmiszereinkben.
Ennek egyik remek módja például az aszalás, aminek hatására teljesen átalakul. Ilyenkor az emésztése könnyebb lesz, negatív hatása KOMPENZÁLÓDIK.
De emellett más módokon is elérhetjük ezt a változást.
A következőkben azt mutatom be, hogy néhány közkedvelt ételt miként lehet egyensúlyba hozni.
Lecsó
Szinte mindenki kedvenc nyári étele, amelyhez paprikát és paradicsomot is felhasználunk az ételkészítés során.
Hogyan kompenzáljuk a szélsőséges hatást?
Amikor üvegesre pirítjuk a hagymát, finomra reszelt sárgarépát vagy fehér répát teszünk hozzá. Amikor ezek megpuhulnak, akkor folytatjuk a lecsó „hagyományosan” is ismert elkészítését. Ennek a két zöldségnek a hozzáadásával észrevehetően más energiájú ételt kapunk.
Cukkinivel és babbal töltött paprika reszelt feher es sargarepas lecsóban bazsalikommal
Paradicsomos gyöngybab
A spanyolok kedvenc tradicionális étele. A paradicsomszószba teszik a főtt babot.
Hogyan tudjuk megoldani, hogy ne savasítson?
A módszer ugyan az, mint az előző példánál: a szósz készítése során reszelt sárgarépát teszünk bele és összefőzzük az étellel.
Paradicsomos fehérbab bazsalikommal
Töltött paprika paradicsomszószban
Ebben az esetben a főtt kölesből és főtt tarkababból készítünk tölteléket. Ennek hatására már nem savasít annyira a paradicsomos étel.
Töltött paprika paradicsomszószban bazsalikommal es barna rizzsel (töltelék főtt babos köles)
Tehát a lényeg az, hogy attól, ha valami szélsőséges még nem kell feltétlenül mellőznünk. Sok esetben valamilyen formában még fel tudjuk használni az étkezésünkben. Így ezt a tulajdonságát középpontba tudjuk hozni, megváltoztatni.
Szakszerű módszerekkel ezáltal még változatosabbá tudjuk tenni táplálkozásunkat.
Ha szeretnéd megtanulni, hogy miként állíts össze egy egészséges makrobiotikus étrendet, akkor nézd meg az online alapozó makrobiotikus főzőiskolát, vagy ezzel a témával foglalkozó könyveimet:
Ha tetszett blogbejegyzésem, nyugodtan kommentelj vagy oszd meg ismerőseiddel, de ha többet akarsz megtudni a makrobiotika tudományáról, akkor iratkozz fel hírlevelemre:
Az olívabogyó az emberi szervezetre gyakorolt kedvező hatás miatt került be az általános makrobiotikus étrendbe.
A Kárpát-medencében termeszthető és az emberi testre pozitív hatást kifejtő növényi nyersanyagokból (gabonák, zöldségek, gyümölcsök) szerencsére rendkívüli bőséggel rendelkezünk.
Azonban gyakori kérdés az olívabogyó fogyasztása és felhasználása ételekben, mivel az már többnyire a mediterrán égövhöz tartozik.
Megértem, hogy sokan kedvelik ezt a finom csemegét én is rajongok érte. Amellett, hogy kellemes az íze, igen egészséges is. Ezért azok számára, akik egészségesen szeretnének étkezni mindenképpen ajánlott a fogyasztása.
Természetesen ezek alapján a makrobiotika tudományában is helyett kapott.
Az olívaolaj kedvező hatása
Ismert, hogy a rendszeres olívaolaj fogyasztás jó hatással van az artériák falára, a cukorbetegségre, a vastagbél rákra is. Segít abban, hogy a magas vérnyomást elkerüljük illetve csökkentsük. Akik gyakran használják az étkezésükben azok között kevesebb az asztmás és az ízületi gyulladástól szenvedő.
Jót tesz a túlsúlyosoknak is. A fenolok az olívaolajban remek antioxidánsok, védenek bennünket a káros szabad gyököktől. Emellett kedvező hatással van a koleszterinszintre is.
A fentiek csak példák arra, hogy milyen hasznos kis termés, amit kár lenne kihagyni az egészséges és természetes étrendünkből.
Makrobiotikus nyers saláta olívabogyóval
Az olíva makrobiotikus felhasználása
Mint minden étel az egészséges makrobiotikus étrendben, ehhez is csak természetes alapanyagokat használunk fel. Elkészítésük egyszerű, könnyű és nem vesz igénybe sok időt.
Amikor kánikula tartós, mint hazánkban általában júliusban vagy augusztusban, akkor az időjárás hasonló, mint a mediterrán éghajlati övben.
Akkor fogyasszuk amikor meleg van, mert jól esik ilyenkor a déli térség közkedvelt finomsága.
A olívabogyó számos típusát ismerjük: fekete, zöld, magozott, nem magozott töltött stb. Élvezzük ki a sokféleségét és bátran használhatjuk ételeinkben:
Olívás tészta
A megfőtt tésztába főtt kukoricaszemeket és olívabogyót teszek. Utóbbiból lehet tálaláskor a tetejére is szórni. Ehhez remekül illik egy babsaláta vagy csicseriborsó saláta.
Makrobiotikus rizstészta olívabogyóval és pirított zöldséggel
Saláták
Saláták esetén az bogyókat többnyire karikákra vágva szoktuk felhasználni más zöldségekkel kombinálva: pl. fejes salátával, vékonyan szeletelt káposztával vagy kimagozott uborkával.
Az uborka magja körül sok a víz és ezt a só kipréseli. Ilyenkor ebben a lében úszkál a salátánk ami sajnos megromlhat. Ennek elkerülése végett félbevágjuk az uborkát, kanállal kiszedjük hosszában a magját és így daraboljuk fel.
Pompás csemege, amikor csicseriborsóhoz vagy babsalátához keverjük. A hideg főtt csicseriborsóhoz vagy a hideg főtt babhoz lilahagymát, felkarikázott olíva bogyókat, felkockázott uborkát és piros retket is keverhetünk.
Makrobiotikus vegyes saláta olívabogyóval
Számtalan változatban tudjuk variálni ezeket a nyers olívássalátákat amelyekre annak kellemes levét is felhasználhatjuk.
Az olívaolajat főképpen nyáron használjuk. Télen már a szezámolaj és a napraforgóolaj veszi át az elsőbbséget a konyhában.
Ha szeretnéd megtanulni, hogy miként állíts össze egy egészséges makrobiotikus étrendet, akkorkattints ide.
Ha tetszett blogbejegyzésem, nyugodtan kommentelj vagy oszd meg ismerőseiddel, de ha többet akarsz megtudni a makrobiotika tudományáról, akkor iratkozz fel hírlevelemre.
A nyári gyümölcsök tartósítása a makrobiotikában is helyet kap, mivel az egészséges étrendben csak természetes alapanyagokból készülnek ételek. Tehát, az így készült ételek nem tartalmaznak semmilyen mesterséges adalékanyagot, ízfokozót, színezéket stb.
Ez azt is jelenti, hogy ha egyes nyersanyagokat az érésén kívüli évszakban is használni szeretnénk, akkor megfelelő módszereket kell használni a tartósításukra.
A nyár nemcsak a hőségről és a vízpartokról szól, hanem a gyümölcsökről is. Folyamatosan érnek, minden évben más és más mennyiségben.
Ha valamiből bőven termett vagy különösen szeretjük, akkor érdemes eltenni belőle a későbbiekre. Ezáltal ételeinket változatossá és ízletesebbé tudjuk tenni az évszakoktól függetlenül.
Ha tehetjük, akkor saját magunk gondoskodjunk a tartósításról. A következőkben ehhez adok kockázatmentes, egyszerű és könnyen megvalósítható ötleteket.
A nyári gyümölcsök tartósítása céljából most két alapvető módszert mutatok be: a lekvárkészítést és az aszalást.
Makrobiotikusan elkészített sárgabaracklekvár
Lekvárkészítés
Az egyik ilyen módszer a befőzés. Ilyenkor hőkezelem a gyümölcsöt és így tartósítom azt. Ezzel egyben csírátlanítom és fertőtlenítem is.
Azonban ennél is többféle eljárás lehetséges.
A hosszabb, amikor például a hagyományos szilvalekvárt napokig főzik üstben fa tüzeléssel. Számos vidéken utánozhatatlan ízvilággal csinálják még ma is ezt. Pompás tekercseket tudunk belőle sütni hajdina-köles-rizs lisztekből készült tészta felhasználásval.
Én a konyhámban egy gyors módszertalkalmazok a lekvárok (pl. rebarbara, szilva, eper, málna, barack, birs stb.) készítésére.
Megmosom (és kimagozom aminek magja van) majd egy nagy edénybe teszem kicsi (tisztított) vízzel és egy csipet sóval. Amikor felforrt, botmixerrel simára pépesítem és újra felforralom, mert idegen eszközzel belenyúltam.
nyári gyümölcsök tartósítása: szilvalekvár
Persze ezalatt folyamatosan keverjük, hogy ne égjen le. Ennek az ideje legalább 20 perc. Amikor forr és már „bugyog”, a tiszta befőttes üvegekbe töltöm színültig. Rácsavarom a tetejét és megfordítom.
Mivel rendkívül forró, így ezzel hőkezelem. Van olyan, aki be is takarja, hogy hosszú ideig legyen forró. Ezáltal is minél tovább tartson ez a művelet.
Én kísérlet kép egy-egy üveget félre szoktam tenni. Van olyan, ami 3 éves és tökéletes állapotban található még.
Hasonlóan lehet kompótokat is eltenni: körte, alma, birs…
FONTOS!
Én a szilvába szoktam fahéjat is tenni. Bármit teszünk bele a lekvárunkba utána mindig forraljuk fel. Így hőkezeljük, mert nem tudhatjuk, hogy milyen baktériumokat juttatunk a lekvárunkba.
Nyári gyümölcsök tartósítása: rebarbara lekvár
Felbontáskor attól függően ízesítem a lekvárokat, hogy mit szeretnék. Édesítésre rizs szirupot használok annak nincs más íze, így megmarad a saját zamata a lekváromnak.
Ha töményebb öntetet akarok, akkor egyszerűen összefőzöm a rizs sziruppal és már öntöm is a pudingok, fagylaltok, piskóták tetejére.
Ha lágyabb ízeket szeretnék akkor köles liszttel sűrítem kicsi víz hozzáadásával. Tökéletes palacsintákba, piskótáknak a tetejére vagy önmagukban nyers gyümölccsel, pirított olajos magvakkal szórva egyaránt remek nyári desszert.
Aszalás
A nyári gyümölcsök tartósítása céljából a másik remek mód: az aszalás.
Ennek is több módja ismert:
Hagyományos aszalás, amikor napra kiteszük az asztalt beborítva kb. 5 cm vastagságban gyümölccsel (pl. a szilva, sárgabarack stb.). Vagy a csipkebogyót félárnyékos helyre tesszük, ahová nem esik be az eső. Utóbbit zsákszámra gyűjtöttem be korábban, amikor el tudtam menni kirándulni ősszel. Aszalás után egyszerű áztatással jó sűrű bordó levet kaptam a csipkebogyóból. Mivel a víz, amiben áztattam csak 70-80 fokos volt, így a benne lévő összes értékes tartalmat a tea elfogyasztásával magamhoz vettem. Hatalmas biztonságot jelentett a téli időszakban. Mindenkinek ajánlom!
A gyümölcsök aszalására feltaláltak kényelmesebb megoldást is: pl. az aszaló gépet.
Kinek melyik eljárás a szimpatikusabb azt válassza. A makrobiotika a legtermészetesebb módszert javasolja, ami ezer éveken át is jól bevált, a nap tisztító, fertőtlenítő, szárító hatását. Én is ezt használom.
Az egészséges makrobiotikus étrendben használt természetes alapanyagok, az emberi szervezetet támogató hatásuk alapján kerülnek be. Szerencsére igen sok növény befolyásolja kedvezően testünk működését.
Ahhoz azonban, hogy ezt a bőséget minél jobban ki tudjuk használni az év szinte minden napján, érdemes igénybe venni a fenti tartósítási módszereket.
Ha szeretnéd megtanulni, hogy miként állíts össze egy egészséges makrobiotikus étrendet, akkor nézd meg az online alapozó makrobiotikus főzőiskolát, vagy ezzel a témával foglalkozó könyveimet:
Ha tetszett blogbejegyzésem, nyugodtan kommentelj vagy oszd meg ismerőseiddel, de ha többet akarsz megtudni a makrobiotikáról akkor iratkozz fel hírlevelemre:
A hűsítő és melegítő makrobiotikus ételek jelentős szerepet kapnak a makrobiotikában.Nyáron amikor a kánikulában a szervezetünket hűteni szükséges, a makrobiotika természetes módszerekkel segít ebben.
Egy korábbi blogbejegyzésemben már írtam a hűsítő makrobiotikus kukorica receptek posztban erről. Most ebben a nyári hőségben ehhez a témához szeretnék további hasznos gyakorlati tippeket és tanácsokat adni.
Mi segíti a szervezet természetes hűtését
Valószínűleg már te is jártál úgy nyáron, hogy kívántál valamilyen édes ízű ételt, gyümölcsöt desszertet vagy fagylaltot. Ez azért van mert úgy „vagyunk összerakva” hogy felnőtteknek a napi táplálkozás 60%-ában, gyermekeknek akár 80 %-ában (életkortól függően) szüksége van az édes ízre.
Főleg a zöldségek természetes édes ízére. Ennek örül legjobban a hasnyálmirigy. A gyors felszívódású egyszerű cukrok (pl. kristálycukor, porcukor, nádcukor) nagy megterhelést jelent a hasnyálmirigy számára. A természetes édes ízeket fogyasztva megnyugszunk, békésebb természetűekké válunk. Az édes íz hígítja a vért, a hígabb vér hűtő hatású.
A sok nehéz sós ételtől pedig sűrűbb lesz a vérünk. Melegben ez nagyon kínzó és kellemetlen lehet.
Makrobiotikus tippek a szervezet természetes hűtésére
A hűsítő makrobiotikus ételek egyik alapanyaga a kukorica, ami a legédesebb gabonaféle, ezért használjuk olyan nagy előszeretettel a nyári, forró időszakban.
Ilyen hűtő hatású kukoricás kánikula ételek a kukoricás babsaláta, a kukoricás csicseri borsó, a különböző kukoricaszemes tészták. De szintén segít a hőségben a főtt kukorica vagy a sült kukorica is.
Sokféle variációban tudjuk használni az egész kukoricaszemeket is. Erre egy remek példa a hideg bab vagy csicseriborsó leves főtt kukoricaszemekkel. Szintén igen kellemes a cukkini krémleves főtt kukoricaszemekkel, amelynek a receptjét ide kattintva meg is lehet találni a honlapomon.
Édes ízű levesek is hűtenek mert szintén hígítják a vért. Igen közkedvelt a kukoricás póréhagyma leves vagy a kukorica krémleves.
A kukorica lisztjét is fel lehet használni. Ezzel sűrítve a leveseket vagy pudingokat készíthetünk.
Szintén gyakran használjuk a kukoricadarát is köretként, hogy puliszka variációkat készítsünk. Ilyenek lehetnek a petrezselymes, a zöldséges, a zöldborsós vagy akár a gyümölcsös puliszka.
Sárgabarackos, narancsos és őszibarackos gyümölcs rizs
Tipp
Alma levet felforralom egy csipet sóval és az éppen rendelkezésre álló gyümölcsöket beleteszem – szilva, szőlő, őszibarack, sárga barack, alma, körte, ringló szilva, ribizli. Majd besűrítem kukoricadarával.
Ilyenkor érik számos helyi termesztésű gyümölcs is. Nagyszerű lehetőség, amit nem szabad kihagyni.
A citrom kicsit délebben terem, közel a mi éghajlatunkhoz, ahol a meleg időszak hosszabb, mint nálunk. Kánikulában segítségünkre lehet, amikor citromos puliszkát készítünk. A citrus félék hűtő hatásúak – nem véletlen teremnek a melegebb vidékeken – ezért használjuk bátran kánikulában alapanyagként. Citromos víz egy remek hűsítő ital a forróságban.
Ezzel kapcsolatosan had osszak meg egy saját történetet. Erdélyi látogatásom során igencsak meglepődtek, hogy mi tanítjuk őket a kukoricadarából ételeket, desszerteket is készíteni. Alig hittek a szemüknek! Alig ismerték fel, hogy a számukra mindennapos kukoricadarából Isteni finom citromos puliszka desszertet lehet készíteni. Azonnal a barátságukba fogadtak. Még hogy mi tanítjuk Őket a puliszka variációkra…
Tipp
Hűsítő makrobiotikus ételek remek alapanyagai a most helyben érő termések. Ezekből ilyenkor lehet készíteni remek gyümölcslevest: kompótot készítek az éppen érő gyümölcsökből majd rizs liszttel besűríthetem. Citrommal és rizssziruppal lehet ízesíteni.
A hidegen fogyasztott csicseriborsó leves is nyári leves. Amellett, hogy segít a fehérje szükségletünk pótlásában, nincs melegítő hatása mert a levest szobahőmérsékleten fogyasztjuk.
Szintén remek hűtő hatásúak a gyorsan pirított nyers zöldségek, amelyeket addig kell pirítani, amíg még „rocognak” és kissé nyersek.
Tipp
Tehetjük főtt kukorica vagy rizstésztához a hirtelen sütött, vagy pirított kissé nyers zöldségeket, amelyekhez fehérje fogásként babsalátát, csicseriborsó salátát vagy lencse salátát adhatunk, hogy ne legyünk éhesek. A bab, csicseriborsó vagy lencse salátába a főtt növényi fehérjéhez nyers zöldségeket keverünk pl. felkockázott kimagozott uborka, piros retek, sör retek, lilahagyma, újhagyma, póréhagyma….
Kánikulában az ételek akár 25 %-a is lehet nyers, ami lehet fermentált is például erjesztett zöldségekből készült saláta, ami jó a főfogáshoz.
Az agar-agar (tengeri fű) egy a kereskedelemben kapható természetes zselésítő anyag. Lehet zöldség aszpikot készíteni belőle. Hidegen fogyasztva egy főtt kukoricaszemes rizstészta és babsaláta társaságában jó kombináció kovászos uborkával.
Természetesen nem feledkezhetünk meg a hűtő hatású desszertekről sem. Ilyen lehet például a gyümölcs kanten – azaz gyümölcs zselé, amit agar-agarral készítünk.
Narancsos gyümölcs rizs
Tipp
Az almalevet felforralom és hozzáadom az agar-agar tengeri füvet, ami zselésít majd ezután beleteszem a gyümölcsöket és elzárom a gázt. Jénai tálba kiöntöm, megszilárdul és már lehet is szeletelni.
Szintén remek hűsítő desszert a gyümölcs rizs hidegen citrom karikával.
FONTOS!
Nem javasolt a hűtőből kivett italok, ételek azonnali fogyasztása. A szervezet ilyenkor „üzenetet” kap, hogy hideg van, amikor lenyeljük és el kezd fűteni. Szobahőmérsékletű, vagy ha van ilyen akkor a pincéből felhozott étel a legtökéletesebb.
Ha szeretnéd megtanulni, hogy miként állíts össze egy egészséges makrobiotikus étrendet, akkor nézd meg az online alapozó makrobiotikus főzőiskolát, vagy ezzel a témával foglalkozó könyveimet:
Ha tetszett blogbejegyzésem, nyugodtan kommentelj vagy oszd meg ismerőseiddel, de ha többet akarsz megtudni a makrobiotikáról akkor iratkozz fel hírlevelemre:
A gyömölcsök szerepe az egészséges makrobiotikus nyári étrendben
Egy nyári makrobiotikus gyümölcsdesszert változatosan, ízletesen és egyszerűen elkészíthető.
Nyári időszakban a makrobiotikában a desszertekhez természetes, helyben termesztett, többnyire az érésük időszakában járó gyümölcsöket használunk. Ezek roppant gyorsan elkészíthetők, könnyűek, táplálók és egészségesek.
Szabadon fogyaszthatók a nyári évszaknak, korunknak és állapotunknak megfelelően, hogy kielégítsék az édes íz iránti természetes vágyunkat.
A nyers gyümölcs biztonságos fogyasztását úgy tudom elérni – a teljesen egészségesek számára -, hogy sós vízben rövid ideig áztatom és megmosom. pl. szilva, szőlőszemek, körte, őszi barack, sárga barack, nektarin, ringló. A gyümölcs felületén szemmel nem látható esetlegesen panaszt okozó baktériumoktól így tudunk megszabadulni.
A nyers gyümölcs hűtő hatású és savasít. Akik speciális étrenden vannak felépülésükért a nyers gyümölcs nem javasolt. Legalább egy főzési művelet után (pl. kompót, blansírozás) fogyasztható mértékkel, és a megírt étrendnek megfelelő gyakorisággal.
A gyümölcsöket, desszerteket ebéd és vacsora között javasolt fogyasztani.
Makrobiotikus gyümölcs desszert
Leggyorsabban elkészíthető nyári desszert féleségek
Néhány gyorsan és egyszerűen elkészíthető egészséges nyár makrobiotikus desszert:
az éppen érő gyümölcsöt csipet sóval, kicsi alma levében gyorsan megpároljuk és így kompótot készítünk.
1 cm forrásban lévő csipet sós vízbe teszem a megmosott gyümölcsöket és 2 perc múlva zárjuk el a gázt, gyorsan blansírozzuk a gyümölcsöt. A vitamin benne marad és könnyebben emészthetők, mint a nyers cellulóz rostú gyümölcsök.
Egy csésze főtt rizshez (2,5 dl) adjunk 3 csésze gyümölcsöt (sárgabarack, őszi barack, szilva, körte, alma, ribizli, áfonya…). Kicsi juharszirupot vagy rizs szirupot adunk hozzá ízlés szerint egy csipet sóval, és gyümölcs rizst kapunk.
Gyümölcs öntettel töményebb, koncentráltabb állagot készítünk. Ezzel leönthetjük a gyümölcs rizst és a cukor nélküli lekváros palacsintát is, vagy használhatjuk ugyan ennél tölteléknek. Kicsi vízzel és egy csipet sóval felfőzzük az adott gyümölcsünket. Majd mixerrel pépesítjük, és ízlés szerint kicsi rizs szirupot/juhar szirupot és ha szükséges citrom levet adunk hozzá. Ezt le is tudjuk fagyasztani és így pompás fagylaltot kapunk. Tégelyekbe tesszük kis fapálcikával a közepén és mélyhűtőben lehűtjük.
Egészséges nyári makrobiotikus gyümölcsdesszertek
3 rendkívül finom és könnyen elkészíthető nyári makrobiotikus gyümölcsdesszert receptjét adom most meg.
1. Grillezett nektarin
Grillezett nektarin
Nyáron a szabadban sokan szeretnek grillezni. Gyümölcsöket talán kevesen szoktak, de ezek is igazi ínyencségek.
Hozzávalók:
4 nektarin
1 citrom leve
2 evőkanál olíva olaj
1 csipet só
1/4 csésze juharszirup (vagy rizs szirup) kb. majdnem egy deci
Elkészítés:
Egy kis keverőtálba beleteszem a citrom levet, az olíva olajat, a csipet sót.
Bedörzsölöm a nektarin minden oldalát az olíva olaj és citrom keverékével.
Majd beforgatom a félbe vágott nektarin mindegyik oldalát a juhar szirupba és 15 percig hagyom állni.
Grillezem serpenyőben, vagy a faszén feletti rácson mind a két oldalát. Tálalni melegen vagy szobahőmérsékleten lehet.
Ha tetszett blogbejegyzésem, nyugodtan kommentelj vagy oszd meg ismerőseiddel, de ha többet akarsz megtudni a makrobiotikáról akkor iratkozz fel hírlevelemre:
A salátáknak a makrobiotikában elfoglalt szerepéről már egy korábbi posztban írtam. Itt az ideje, hogy bemutassak egy egyszerű, de igazán egészséges nyári saláta receptet.
A makrobiotikában a nyári salátákra és savanyúságokra a könnyed és gyors elkészítés jellemző. Azonban évszakoként más jellemzi őket. Egy savanyúság minél tovább van erjesztve (fermentálva), érlelve sóban, annál nagyobb segítség nyújt a nehezebb ételek emésztésében.
Ezért télen a savanyú káposzta (ami egy hónapig van érlelve), nagy segítség, mert több sóval (melegítő hatás) és olajjal („elégetésével” több hőhöz jut a szervezet) készítjük a melegítő hatású ételeket.
Ezek több emésztő enzimet tartalmaznak és ezzel segítik a nehezebb ételek emésztését. Nyáron könnyedebb főzési módokat és könnyű ételeket fogyasztunk, ahol az ételeket is rövidebb ideig főzzük.
Ez azt jelenti, hogy kevesebb sót és olajat használunk, így az emésztése is egyszerűbb ezeknek az ételeknek.
Nyári gyors prés saláták
A nyári makrobiotikus saláták legtipikusabb képviselője.
Lényegük, hogy a kellően előkészített zöldségekhez hozzáadjuk a savanyító anyagot és nyomás alá helyezzük. 2-3 óra és 2-3 nap közötti ideig hagyjuk ilyen körülmények között.
Makrobiotikus gyors prés lilakáposzta saláta
Minél tovább áll a zöldség a présben, annál sósabb és savanyúbb lesz. Vegyük ki, nyomjuk ki a felesleges folyadékot, vagy ha túl sós, akkor hideg vízzel mossuk ki és máris kész a tálalásra.
Elkészítésükhöz az összes főzésen kívül megmaradt zöldséget vékonyra szeleteljük, majd rétegezve egy keverőtálba vagy egy jénai üveg tálba tesszük.
Néhány zöldség variáció:
– sárgarépa, karfiol, fejes káposzta
– lila hagyma, uborka
– piros retek, jégcsap retek, sárgarépa
– fejes káposzta, lila hagyma és alma szeletek
Rétegenként kicsi sót teszünk rá és a zöldségek tetejére súlyt teszünk úgy, hogy először kistányért és a kistányér tetejére pl. egy palackot, amiben víz van.
Lehet kapni saláta prést (az alábbi képen látható) aminek a tartály tetején rugó nyomja le a feldarabolt salátának valót. De ilyen eszköz nélkül is lehet kiváló salátát készíteni.
Gyors prés saláta készítő
Már 20 perc múlva a só összehúzó hatása a növények sejtjeiből kipréseli a vizet, és sós vízben erjesztődnek a vékonyra szeletelt zöldségek.
Ez már más, mint a teljesen nyers zöldség, amit éppen a földből húzunk ki vagy szedünk fel. A makrobiotikában a saláta savanyú-saláta félét is jelent. Nemcsak a zöld saláta növényt.
Ahogy már említettem ha nagyon megsóztuk, akkor mossuk ki belőle az extra sót. Hűtőszekrényben egy-két napig tudjuk tárolni. Tanácsom, hogy ne készítsünk nagyon sokat egyszerre, inkább csak annyit, amit 1-2 étkezés során el tudunk fogyasztani.
Makrobiotikus gyors prés uborka saláta
Szintén javaslom, hogy nem kell egyszerre sokat enni belőle. Elég néhány evőkanállal a főfogáshoz az étkezés végén. Csak zöldség saláták fogyasztása azonban nem elég.
Ne csak salátákat együnk
Rosszul gondolja az, aki úgy dönt, hogy vacsora helyett különböző salátaféléket, tehát nyers zöldségekből összevágott fogást fogyaszt. Ez nem étel önmagában. Ez optimális esetben ugyanis a főfogásnak csak az 5 %-a, ami az emésztésünket hívatott segíteni.
A szervezetnek bármi, amit elfogyasztunk fel kell dolgoznia, hogy a fehérjét, szénhidrátot és a többi a működésünkhez fontos anyagot előtudja állítani. Csak zöldségből ez elég nehéz, mert a nehéz cellulóz rostok emésztéséhez nincs meg a megfelelő szervünk (bendő).
Egy hetes sós vizes uborka savanyúság
Egy egészséges étrendnél a főfogás valamilyen gabonából készült alap. Ehhez adunk növényi fehérjéket (bab, lencse, borsó). Végül zöldség fogással és savanyú-salátával egészítjük ki.
A mai modern saláta félékhez tesznek mindenféle nehéz olajos, tejtermékes önteteket és cukrot. Ezzel nem tud mit kezdeni a szervezet, csak terheljük vele azt.
Ha szeretnéd megtanulni, hogy miként állíts össze egy egészséges makrobiotikus étrendet, akkor nézd meg az online alapozó makrobiotikus főzőiskolát, vagy ezzel a témával foglalkozó könyveimet:
Ha tetszett blogbejegyzésem, nyugodtan kommentelj vagy oszd meg ismerőseiddel, de ha többet akarsz megtudni a makrobiotikáról akkor iratkozz fel hírlevelemre:
A saláták, mint az emésztést segítő ételek a makrobiotika tudományában is kellő helyet foglalnak el. Azonban a saláta nem csak arra korlátozódik, hogy nyers zöldségeket tálalunk, bár a modern időkben gyakran ezt tartalmaznak.
Maga a saláta szó a latin „herba salata” kifejezésből mások szerint a „salted green” vagyis sózott zöld kifejezésekből ered. Ez fejezte ki, hogy a zöldségeket megsózták mielőtt salátaként fogyasztották őket. Ha a nyers zöldségeket sóba vagy hagyományosan sós ecetbe tesszük, akkor ez kiegyenlíti a nyers zöldségek energiáját, nedvességet von el a zöldségből, puhábbá és könnyebben emészthetővé teszi azokat számunkra.
A makrobiotikában általános, hogy a főtt salátákat sokkal gyakrabban készítjük, mint a nyerseket. Gyakoriságuk az étrendben függ a hozzávalóktól és az évszaktól, amikor az ételt tálaljuk.
A saláták szerepe a mai étkezésben
Az emberi emésztő rendszer nem arra alakult ki, hogy nagy mennyiségben emésszen meg nyers növényi táplálékot. Valamennyit fogyasszunk időről időre, ha jó egészségben vagyunk. A cellulóz erős növényi rost és nem könnyen bomlik le az emberek emésztő szerveiben.
Az olyan módszerek, mint a főzés, savanyítás és erjesztés/fermentálás a testünkön kívül végzik el ezt a „lebontási” folyamatot.
Miért olyan népszerűek manapság a nyers saláták?
A nyers zöldeknek hűtő hatása van az emberre és segít kiegyensúlyozni a túlzott mennyiségben fogyasztott hús termékek, húsok, tojás, sajt, pulyka és más állati eredetű ételek hatását a testre.
A nyers saláták népszerűsége tehát annak köszönhető, hogy ebben a században túlzott mennyiségben eszünk a marha, a csirkehúst, a sajtot és más állati eredetű élelmiszereket.
Ez az oka annak is, hogy az éttermek, amelyek grillezett, sült húsokat árulnak, természetes módon nyers salátákat is kínálnak hozzájuk.
A saláták szerepe az egészséges makrobiotikus étrendben
Frissességet és könnyedséget adnak az ételekhez és részei az egészséges, kiegyensúlyozott étrendnek. Elkészítésükhöz a nagyon sok természetes alapanyagot tudunk felhasználni roppant változatos módon.
Alapvetően 4 féle fő típust különböztetünk meg a makrobiotikus salátákon belül:
1. Főtt gabona saláták
Hidegen fogyasztva igen táplálók a kánikulában.
Alap elkészítés: megfőzzük a gabonákat vagy a tésztát és megvárjuk amíg kihűl. Ezekhez adhatunk főtt kukoricaszemeket csőről levágva, olíva bogyót, nyers felkockázott pritamin paprikákat sokféle színben, nyers sárgarépa kis kockákat.
Adhatunk a főtt tésztához főtt csicseriborsót és főtt kukoricaszemeket. Remek nyári tészta saláta. Hidegen hűtőszekrényben tároljuk 2 napig fogyasztható biztonsággal és élvezhetően.
Tálaláskor pirított fekete szezámmaggal szórva még izgalmasabb látvány.
2. Növényi fehérje (pl. bab, lencse, borsó)
Remek nyári fehérje a bab, lencse és csicseriborsó salátafélék.
Az alaposan megfőtt növényi fehérjéhez adhatunk kicsi olajat, apróra darabolt lila hagymát, magjától megtisztított uborka szeleteket, vékonyra szeletelt kínai kelt, amit korábban meggyúrtunk, és elveszítette víztartalmának jelentős részét.
3. Zöldség fogások
Ilyen például a blansírozott, gőzölt úgynevezett főtt saláták is, amiket rövid ideig hőkezelünk. Nem nyersek, viszont minden vitamin tartalmukat megtartják és könnyebben emészthetők.
4. Savanyúságok
Ide tartoznak a rövid, közepes és hosszabb ideig erjesztett savanyú-saláta félék.
Minden saláta, öntet csak természetes összetevőkből áll.
Az egyszerűbb salátákat bonyolultabb fogásokhoz fogyasztjuk. Azokat, amelyek háromnál több összetevőből állnak, inkább egyszerűbb ételekkel párosítjuk
Mártogatós nyers vagy enyhén főtt, blansírozott vagy savanyított zöldségeket, partikon, büfékben, speciális alkalmakon tálalunk, és általában előételként fogyasztjuk őket.
FONTOS! A könnyebb emésztés végett, a salátákból és a savanyúságokból néhány kanállal elég az étkezés végén fogyasztani.
Ha tetszett blogbejegyzésem, nyugodtan kommentelj vagy oszd meg ismerőseiddel, de ha többet akarsz megtudni a makrobiotikáról akkor iratkozz fel hírlevelemre:
