Téli makrobiotikus étrend követi az évszakok változását és a rendelkezésre álló természetes alapanyagok kínálatát.
A téli hónapok hidegek, nedvesek, esik az eső vagy a hó, ez pedig erősen (kiterjedő) szélsőséges környezeti hatást jelent.
Az időszak hatásainak a kiegyensúlyozására a többi hónapnál jobban összehúzó jellegű étrendre van szükségünk. Több melegítő és erős energiájú táplálékra. Az ételeink látnak el bennünket hővel és életerővel, hogy állni tudjuk a hideg időjárást.
Erről a témáról bővebben a “Téli Makrobiotikus ételek” című könyvemben tudsz olvasni.
A téli makrobiotikus étrend
Ebben az időszakban a télre tárolható, vermelhető zöldségek és az aszalt, szárított növények kerülnek előtérbe. Az egész évben használható kiegyensúlyozott közepes szemű mellett a kuktában főtt rövid szemű barna rizst fogyasztjuk a leggyakrabban
Télen erősítő, energiát és melegítő hatást adó alapanyagokból készítjük ételeinket, és ennek megfelelő főzési és vágási technikákat alkalmazunk. Ilyenkor nagyobb darabokra vágjuk a zöldségeket a levesekbe és a ragukba. Hosszabb a főzési idő is, és az így keletkezett többlet energiát vesszük át az étel elfogyasztásával.
Gyakrabban főzünk a kuktában, és a sütőt is többször kapcsoljuk be, mint bármelyik más évszakban. Nishime módon készült – saját gőzében puhult – zöldségeket, sült gabonát és babot, alaposan átsült zöldség ételeket, megfelelően párolt, főtt ételeket, krémesebb állagú, sűrűbb, tartalmasabb, gazdagabb leveseket főzünk.
Gyakrabban kerül asztalra a sült rizs, a rakott sült ételek, a galuskák, az erősebben, hosszabban főtt gabonák, a babfélék és a zöldség raguk.
A melegítő hatásuk miatt készítjük ilyenkor a kölest, a zabot és a hajdinát. Az ilyenkor gyakrabban tálalt édes barna rizs több fehérjét és zsírt tartalmaz.
Télen a többi évszaknál erősebben fűszerezzük az ételeket. Egy kicsit több sót használunk, de ekkor is ügyeljünk rá, hogy ne vigyük túlzásba.
Az őszi mennyiségnél egy kicsit több olajat használunk. Többször készítünk mély olajban sült fogásokat, mint a krokettek, tempurák, olajban hirtelen sült ételek, kinpira módon készült zöldségek (a gyökér zöldségek erősítő hatásúak). A zöldségekhez is enyhén több olajat használunk.
A hosszabb erjesztésű és tartósítási idejű savanyúságokat gyakrabban fogyasztjuk (pl. savanyúkáposzta, csalamádék). Melegítő desszerteket készítünk az aszalt és tárolható zöldségekből (sütőtök), gyümölcsökből (alma, körte) és gabonákból.
Az italaink is azt szolgálják, hogy átmelegítsenek és energiával lássanak el bennünket (forralt alma lé, fahéjjal és gyömbér levével – ellenjavallat: aki refluxos tilos gyömbért használnia!!!! Veszélyes lehet számára).
Mégse legyünk egyoldalúak a főzésben. A változatosság érdekében télen is készítsünk gyorsan párolt, gőzölt, hirtelen sült ételeket.
A tél végén, a tavasz közeledtével gyakrabban főzünk könnyebb ételt és több tisztító fogást teszünk az asztalra. Ennek célja, hogy összhangban legyünk a természetben a tél végi váltó ciklussal.
Főzési eljárások télen
A téli makrobiotikus étrend is használ erre az időszakra alkalmas főzési módokat.
Ilyan a nishime is. Egész pontosan a kerek és gyökérzöldségek lassú főzési módszere, amikor a zöldségeket nagyobb darabokra vágjuk, és lassan főzzük. Saját levében puhul meg, kevés víz hozzáadásával, amely a főzési folyamat végére elpárolog.
A gyökeres zöldségeket, mint a sárgarépa, jégcsapretek, fehérrépa, bojtorjángyökér, paszternák gyufaszálra vágva is pirítjuk, kinpira módon.
A kinpira szintén egy főzési eljárás a makrobiotikában. Kétféle változata ismert.
Az egyiknél a pirítást végezhetjük egy csipet só hozzáadásával folyamatosan kevergetve, megakadályozva ezzel a leégést. A só és a hő hatására a zöldségek kiengedik saját levüket és ebben pirulnak meg.
A másik módnál a vastagaljú serpenyőt egy kiskanál hidegen sajtolt olajjal megkenjük, felforrósítjuk, beletesszük a gyufaszálformára vágott gyökeres zöldségeket, egy csipet tengeri sót és kevergetve pirítjuk. Ezzel a módszerrel segítjük az életerő növekedését, erősítjük a tüdőt, a vastagbelet és a jobb emésztést.
A gyökeres és kerek zöldségek a hidegebb időben már hosszabb főzést igényelnek, ehhez nagyobb darabokra vágjuk fel őket. Hosszabban főtt, sűrűbb leveseket, ragukat is főzünk az őszi zöldségfélékből, a tökfélékből, káposztafélékből és karfiolból.
Lisztből (gluténmentes pl. hajdina, köles, rizs) vízzel és sóval palacsinta sűrűségű tempuratésztát készítünk, és ebben forgtajuk meg az előkészített halszeletet, a nyers vagy blansírozott zöldségdarabokat vagy desszertnek az almaszeleteket, sütőtök szeleteket. 5 centiméter mély, 170 fokra hevített olajban sütjük meg mindkét oldalát, majd lecsöpögtetjük.
Közkedvelt étel, ám olajtartalma miatt inkább hidegebb időben javasolt. Az olajban sült ételekhez jégcsapretekből vagy más retekfélékből készült salátát, savanyúságot kínálunk, ami megkönnyíti az olaj emésztését.
Ha szeretnéd megtanulni, hogy miként állíts össze egy egészséges makrobiotikus étrendet, akkor kattints ide.
Ha tetszett blogbejegyzésem, nyugodtan kommentelj vagy oszd meg ismerőseiddel, de ha többet akarsz megtudni a makrobiotika tudományáról, akkor iratkozz fel hírlevelemre.
