Az egész a gyerekkoromban kezdődött……..
46 éves koromig folyamatos emésztőrendszeri és urológiai panaszaim voltak. Iskolás kislányként gyakran rémülettel töltött el a kellemetlen fájdalom, és főleg az, hogy rendszeressé vált.
Lehetett nyaralás, kirándulás, ünnepnap. Mindegy volt, mert mindent beárnyékoltak a betegségek, a kellemetlen panaszok és a fájdalmak. Panaszaim a tüneti kezelések miatt folyamatosan erősödtek.
Vesegörcs, véres vizelet …… gyerekként nem értettem az egészet. Sokszor volt halálfélelmem.
Ezzel éltem együtt egészen addig amíg már a tüneti kezelés sem segített. Hasonlóan telt a fiatal felnőttkor évtizedeken át. Tanácstalanul, félelmekkel teli. Az orvosok nem tudtak segíteni rajtam.
Hátrányos helyzetűnek éreztem magam azokkal szemben, akik a hónap minden napján aktívan dolgoznak és élik életüket. Nekem pedig havonta 4-5 nap rosszullétekkel ment el és munkaképtelen állapotban voltam.
Az állapotom tovább romlott és az orvosok szerint „gyógyíthatatlannak minősített állapotba” kerültem.
Eléggé rémült voltam. Nem akartam elhinni, hogy velem is előfordulhat az a helyzet. hogy várom a szövettani eredményem (rák előtti állapot).
Az akkor 9 éves kislányommal beszélgettem, hogy miként képzeli el az életét bármi váratlan helyzet esetén. Például, ha anya valamiért nem lenne.
Vidám, jókedvű kislányom átölelt és azt mondta:
Anya én szerencsét kívánok magamnak.
A szerencsés fordulat
15 évvel ezelőtt semmilyen alternatív lehetőséget nem ismertem. Egyszer egy külföldön zenélő ismerősöm hívott telefonon, és megkérdezte hogy milyen az állapotom. Elmondtam a helyzetem.
Az ő javaslata a makrobiotika volt. Persze, akkor még nem tudtam, hogy mi az a makrobiotika.
Összeismertetett egy akkor az Egyesült Államokban élő makrobiotikus szakértővel, aki szintén ennek a tudományának a segítségével épült fel véglegesen. Méhrákja volt áttétekkel 15 évvel korábban és a műtét után 2 hónapot jósoltak még neki.
Eléggé hihetetlen volt, egy vidám, kortalan, élettel teli, nyugodt, kiegyensúlyozott hölgyről ezt feltételezni, hogy egyáltalán bármikor is ilyen komoly betegségben szenvedett.
Segített nekem. Makrobiotikus étrendet kaptam tőle speciális italokkal és házi betegápolási tanácsokkal.
Egy hét után már máshogy éreztem magam!!! Óriási örömmel töltött el!
Célom a teljes fépülés volt. Megvalósításhoz megfelelő szaktudásra volt szükségem. Ezért elvégeztem a tanulmányaimat Amszterdamban a Kushi Institute of Europe – ban. A tanulmányaim során találkoztam másokkal, akik rosszabb helyzetből épültek fel mint én.
Célom
15 éve élek teljesen egészségesen, boldogan, vidáman, fájdalom és betegség nélkül. Kicsit sajnálom, hogy ezt az állapotot fiatalon nem élhettem meg.
Viszont végtelen öröm és boldogság minden napom amikor reggel felkel a nap, teljesen egészségesen és életerőm folyamatos magas szinten tartásával élem a minden napjaimat.
Ezzel a sorozattal szeretném bemutatni, ezt az ősi tapasztalatokon alapuló életmód és táplálkozási rendszert. Remélem ebből sokaknak ki fog derülni, hogy mi az a makrobiotika.
Igyekszem megismertetni nem csak az alapelveket, hanem például az étrend tervezést, a főzési módokat, vagy ennek a tudománynak a történelmét, a kialakulását is.
A makrobiotikáról, a makrobiotikus étrendről és életmódról részletesebben könyvemben olvashatsz.
Célom, hogy minél több emberhez juttassam el azt a tudást, amitől egészséges és boldog életet élhetnek.
Jelentése, elnevezése
A szó a “makro” (nagy, hosszú), és a “biosz” (élet, életerő) görög szavak összetételéből ered. Jelentése a jó és hosszú, folyamatosan megújuló életnek megfelelő életmód, harmóniában a természettel. Mi az a makrobiotika? A hosszú élet táplálkozási tudománya.
Az elnevezés a görög Hérodotosztól (i. e. 484-425) származik, aki etiópiai utazásai során igen magas életkorú emberekre bukkant, akiket hosszú életűnek, azaz “makrobiótáknak” nevezett.
Az emberiség kezdetén
A növénytermesztő emberiség fő táplálékát évezredekig világszerte a gabonák alkották.
Ez Közép-Európában a búza és a rozs volt. Az északi területeken a zab, délen és Közel-Keleten az árpa. Közép Ázsiában és Oroszországban a hajdina. Távol-Keleten a rizs és a köles. Amerikában pedig a kukorica.
Hippokratész, a nyugati orvoslás görög alapító atyja, időszámításunk előtt az ötödik században, már természetes eredetűnek tartotta a betegséget. Az egészség megőrzéséhez és a betegségekből való gyógyuláshoz pedig létfontosságúnak tekintette a megfelelően választott és készített élelem fogyasztását. Azt vallotta, hogy
Az ember étrendjének minden egyes alkotórésze hatással van a testére, és valamilyen módon megváltoztatja azt. Az élet pedig ezeken a változásokon múlik.
Szintén tőle származik ez a közismert mondat:
Legyen a táplálék a te orvosságod, és az orvosság a te táplálékod.
Hippokratész a gabonákból, zöldségekből és füvekből, az ételek mellett borogatásokat és gyógyitalokat is készített. Már az ősi kínai és indiai felfogás is összefüggésbe hozta az egészséget a táplálékokkal.
A modern kor
Az emberiség természetes, ősi táplálkozási módja az elmúlt néhány évszázad alatt gyökeresen átalakult.
Az elmúlt évtizedekben, az élelmiszeripar által feldolgozott ételek teszik ki az étrendünk nagyrészét. Ezek rengeteg zsiradékot, cukrot, színező és ízfokozó anyagot stb. tartalmaznak. A gyümölcseinket és a zöldségeinket vegyi anyagokkal termesztjük, illetve kezeljük.
Ezt tovább súlyosbítja a mozgásszegény, stresszes városi életmód, és az elszennyeződő környezet, ami a civilizációs betegségek rohamos elszaporodását hozták (pl. gluténallergia, emésztőrendszeri problémák, elhízás stb.).
A fenti tényezők egyre súlyosabb hatása, az 1970-es években hívta életre az emberekben a biogazdálkodás és a természetes táplálkozás iránti igényt.
A makrobiotika megjelenése
A makrobiotika a huszadik század elején született újjá Japánban. A nyugati és a keleti hagyományok ötvözésével két pedagógus (Szagen Isicuka és Jukikazu Szakurazava) munkássága alapozta meg ennek a tudománynak a létrejöttét. Összegyűjtötték az évszázadok alatt felhalmozódott tapasztalatokat, feldolgozták, és egy egységes rendszerbe öntötték azokat.
A felismerés akkor kezdődött, amikor „modern” élelmiszerekből eredő súlyos betegségből gyógyították ki magukat. Változatattak korábbi étrendjükön, és barnarizsből, zöldségekből, miszólevesből és tengeri füvekből álló, egyszerű, hagyományos ételek fogyasztásával meggyógyultak.
Az 1926-ben született Michio Kushi Oshawa, aki jelentős szerepet vállalt a makrobiotika tudományának a világszerte történő elterjesztésében. A makrobiotika legismertebb kutatója és tanitója volt. Ő alapította a nemzetközileg is (el)ismert Kushi Intézeteket, amelyek ennek az ősi módszernek a nyugati társadalmakban történő oktatását és terjesztését végzik.
Ahogy már korábban írtam, a Hollandiában létrehozott egyik ilyen intézetben folytattam tanulmányokat én is.
A következő részben azt mutatom be, hogy a makrobiotikus étrend miben tér el a többi táplálkozási rendszertől.
Ha szeretnéd megtanulni, hogy miként állíts össze egy egészséges makrobiotikus étrendet, akkor nézd meg az online alapozó makrobiotikus főzőiskolát, vagy ezzel a témával foglalkozó könyveimet:
Ha tetszett blogbejegyzésem, nyugodtan kommentelj vagy oszd meg ismerőseiddel, de ha többet akarsz megtudni a makrobiotikáról akkor iratkozz fel hírlevelemre:
Én is probálkozom.