A makrobiotikus étrend követése támogatja a szervezetet az ideális testsúly elérésében (fogyás) és annak hosszútávú megtartásában.
Azonban ez a természetes módszer kevésbé közismert ma hazánkban. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adatai alapján a magyarok számítanak Európa legelhízottabb nemzetének, és ezzel világszinten is a negyedik helyen állunk. A rangsort az Egyesült Államok vezeti Mexikó és Új-Zéland előtt.
Ezt a helyzetet saját magunk is megtapasztalhatjuk, hiszen ha szétnézünk, akkor azt látjuk, hogy a gyermekek között is egyre több a túlsúlyos, csakúgy, mint a felnőtt és a nyugdíjas korosztályban. Sajnos ez egy igen kedvezőtlen tendencia, amiben egyre több nő és férfi érintett.
Hogyan alakul ki a túlsúly? Mi a háttere?
Az alábbiakban számba vettem a 3 legjellemzőbb okot:
1. A fizikai aktivitás hiánya a mindennapokban. Borzasztóan mozgásszegény életet élünk a napi életvitelünkben. Mindenhova autóval vagy tömegközlekedéssel járunk. Kényelmesen (szinte mozgás nélkül) jutunk el a munkahelyünkre, az iskolába stb. A TV vagy a számítógép előtt átlagosan 4-6 órát ülünk, vagy a mobiltelefonunkkal vagyunk elfoglalva. Igen kevesek járnak edzőterembe vagy végeznek valamilyen kiegészítő testmozgást.
2. A szervezet számára nem hasznos ételeket fogyasztunk. A mindennapi gasztronómia leegyszerűsödött arra, hogy a legkevesebb alapanyagból, a leggyorsabban, a legnagyobb tömeget szolgálja ki. Ezek az ételek már nem is hasonlítanak a tápláló élelmiszerekhez. Nem adnak életerőt, ezért sokat eszünk belőle, hogy ne legyünk éhesek. Ez viszont egy hatalmas csapda! A szervezet számára olyan felesleges anyagokat juttatunk be, amit valahol raktároznia kell. Így lerakódnak a test különböző részein pl. has, fenék, comb stb.
3. Az ipari élelmiszergyártás könnyen hozzáférhetővé tette azoknak az ételeknek az alapanyagait, amelyek a túlsúly egyik oka. Ilyenek például az állati fehérjek (csirke, disznó, marha és más húsfélék). Az egészségesebb halfélékből készült változatos ételkészítésről már nincs is megfelelő tapasztalatunk, tudásunk. A tejből készült termékek végtelen változatai szintén zúdúlnak ránk. Ezek veszélyesen elnyálkásítják („eldugítják”) a szervezetet, és még a bőrön keresztül sem tudunk rendesen ízzadással a feleslegtől megszabadulni.
Mit lehet tenni ellene? Mit javasol a makrobiotika?
Ma a modern, elkényelmesedett, városban élő emberek étrendje nem igazán tér el a korábbi, nagy fizikai aktivitást végzőkétől. Tehát, az étkezési kultúránk és annak összetétele nem változott, nem vette számításba ezt az átalakulást. A jóval kisebb szükséglet ellenére is annyit fogyasztunk, mintha továbbra is komoly igénybevétel lenne.
A makrobiotika tudományának az a lényege, hogy a táplálkozást az igényekhez és az állapothoz igazítja.
Éppen ezért a mai kor mozgásszegény életmódjához az étrendnek így szükséges felépülni:
– 40-60 %-ban GABONÁK, (lehetőleg) gluténmentes: barna rizs, köles, hajdina, kukorica, cirok, vagy gluténtartalmú: árpa, búza, rozs.
– 15-20 %-ban FEHÉRJÉK, növényi főleg a nőknek (bab, lencse, borsók) és az állati fehérjék közül pedig a halak, mint egy könnyen emészthető, kevesebb zsírtartalmú húsféle.
– 30-40 %-ban ZÖLDSÉGEK, amelyek közül a hazánkban termőket (répák, hagyma félék, káposztafélék, karalábé stb.) használjuk.
– 3-5 %-ban GYÜMÖLCSÖK, amelyek közül szintén a Magyarországon termőket (cseresznye, meggy, barackok, szilvafélék, alma, körte stb.) válasszuk.
Tehát, azok akik (komolyabb) fizikai aktivitás nélküli életmódban élnek, azok ezekből az alapanyagokból készítsenek ételeket. Így nem alakul ki túlsúly és az ezzel kapcsolatos betegségek sem.
A túlsúly nem esztétika, hanem egészség kérdése.
Ne felejtsük el, hogy a túlsúly miatt kialakulhatnak szív és keringési betegségek, emésztőrendszeri panaszok, ízületi bántalmak, férfi-női reproduktívszervi gondok, prosztata megnagyobbodás, hasnyálmirigy gyulladás, krónikus fáradság, bőr panaszok, zsírmáj, máj ciszták stb.
Pár makrobiotikus tanács a megfelelő étrend kialakításához
Reggelire a hagyományos ételek (pl. sonka-tojás, sajtos-felvágott szendvicsek) helyett bab, lencse, vagy csicseriborsóból készített krémes kenyeret fogyasszunk nyers zöldségekkel (piros retek, sörretek, uborka, újhagyma, snidling, póréhagyma, marádsaláta, rukkola stb.). A legjobbak a kása ételek pirított olajos magvakkal és blansírozott zöldségekkel.
Ebédre az egyszerű, néhány zöldségből készült (vajbab/zöldbab/karalábé/karfiol) levesek mellé, zöldséges-gabona fogásokat együnk növényi fehérjével. Ilyen pl. a csicseriborsó fasírt (falafel), főtt babbal, főtt lencsével, amihez tegyünk egy kevés emésztést segítő savanyúságot.
Délután uzsonnára gyors desszertek ajánlottak, mint pl. a gyümölcsrizs, a különböző kompótok vagy a gyümölcsös köles.
Vacsorára könnyebb tészta ételek elegendők, rizs vagy kukoricatésztához pirított zöldségek és pl. főtt vöröslencse vagy gomba.
A makrobiotikus étrendet követőknek a hosszú távú tapasztalata szerint az egyszerű, természetes, szakszerűen elkészített étel a legjobb megelőző eszköz és orvosság.
Ha szeretnéd megtudni, hogy nőként 40 év felett hogyan tudod elkerülni a túlsúlyt, akkor nézd meg ezzel a témával foglalkozó online főzőiskolámat:
Ha tetszett blogbejegyzésem, nyugodtan kommentelj vagy oszd meg ismerőseiddel, de ha többet akarsz megtudni a makrobiotika tudományáról, akkor iratkozz fel hírlevelemre.
Minden szó igaz , amit leírtál! Naponta többször kellene felmondani, mint egy leckét. A régi-régi időkben, 1950-60as években mi is gyakran ettünk babos kenyeret, igaz néha cukros zsíros kenyeret is. Persze akkor egész nap játszottunk ,futottunk ! Sajnos nagyon régen volt! Sok emléket idéznek fel ezek a makrobiotikával foglalkozó mondatok!
Köszönjük a hasznos tanácsokat! Bár egy továbbképzésen sok szó esett az ételallergiáról, az ételintoleranciáról és bélrendszerünk fontosságáról.
Üdvözlettel és további jó egészséget kitartó munkádhoz:dr.KIss Katalin